facebook magyar zaszlo english flag

Hírek

Dávid Gyula - Relativisztikus dinamika: Novobátzky-effektus és kovariáns Lagrange-formalizmus

Bejegyzés: Angyal, 2015-09-11 19:49:20

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, e félévi előadássorozatunk első előadására, melyen a relativitáselmélet egy ritkán hallott fejezetéről lesz szó. Az előadást Dávid Gyula az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék adjunktusa tartja.

Időpont: október 1. 16 óra
Helyszín: BME F. ép. III. lépcsőház 2. em. 13-as terem

E = mc^2 -- valószínűleg ez a fizika leghíresebb egyenlete. Még a laikusok is ismerik és emlegetik. De vajon hány fizikus hallgató tudja róla, hogy nem igaz? Mit is jelent igazából egy mozgó test tömege, energiája és impulzusa? Mi a tömegmátrix, és vajon elfújja-e az éterszél az erő vektorát? Létezik-e "relativisztikus tömeg" és "nyugalmi tömeg"? Állandó-e egy mozgó test "nyugalmi tömege"? És ha nem, akkor hogy változik? Sokan hallottak harangozni arról is, hogy Peter Higgs azért kapott Nobel-díjat, mert 1964-ben megjósolta a Higgs-mező létét, ami "tömeget ad" a részecskéknek. Vajon ez melyik tömeg a sok közül? Egyáltalán: hogyan lehet egy részecskének "tömeget adni"? És tudja-e valaki, hogy a "tömegadás" képletét 1950-ben Budapesten írta fel először Novobátzky Károly professzor? A klasszikus mechanikában első lépésként felírjuk egy fizikai rendszer Lagrange-függvényét, a standard algoritmussal levezetjük az Euler--Lagrange-féle differenciálegyenleteket, majd megoldjuk őket (ha tudjuk). Miért nem szerepel ez az eljárás a speciális (és az általános) relativitáselméletet tárgyaló könyvekben, és miért használnak helyette nyakatekert variálási módszereket? Létezik-e kovariáns Lagrange-formalizmus, amivel könnyedén megkaphatjuk az erőterekben mozgó relativisztikus részecskék mozgásegyenleteit? (Elárulom: létezik.) Ha a hallgatóság bírja türelemmel, az előadás során mindezen kérdésekre választ kaphat.