facebook magyar zaszlo english flag

Wigner Jenő Pál

Névadónk

Wigner Jenő vegyészmérnök-fizikus, Nobel-díjas tudós, a világ első reaktormérnöke. A huszadik század történelemformáló fizikusainak kiemelkedő alakja, akiről a halálakor a New York Times a következő címmel emlékezett meg: Wigner Jenő, aki bevezette az emberiséget az atomkorba.

Következő oldal >>

Élete

1902. november 17-én született Budapesten, a Király utca 76. szám alatti házban, Wigner Antal kiskunfélegyházai születésű kereskedő és a kismartoni születésű Einhorn Erzsébet gyermekeként. 3 éves korában kezdett el beszélni, kiskorában sokat szeretett sétálni. Tizenegy éves volt, amikor tuberkulózist diagnosztizáltak nála, és ekkor hat hetet az osztrák hegyekben kellett töltenie anyjával egy szanatóriumban. Később kiderült, hogy félrediagnosztizálták, ezért ezek után mindig gyanakvó volt az orvosokkal szemben. Szülei jómódban nevelték őt és két lánytestvérét, a családban németül és magyarul is beszéltek. Nővére, Berta kitűnő tanuló volt, 20 éves korában vette feleségül Lantos Ernő bankár, akivel az USA-ba emigrált. Húga, Margit 1904-ben született és később, amikor bátyját látogatta meg, Princetonban összeismerkedett Paul Dirac-kal a relativisztikus kvantummechanika megalkotójával, aki 1933-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat Erwin Schrödingerrel megosztva. Wigner Jenő és Paul Dirac sokra becsülte egymást, jó volt a személyes kapcsolatuk is, mégsem dolgoztak együtt sohasem. Első feleségével, Amelia Frankkel 1936-ban találkozott, aki egy bájos fizikushallgató volt. A halála után, 1941-ben feleségül vette Mary Annette Wheeler fizikus professzort, két gyermekük született, David és Martha.

<< Előző oldal

Következő oldal >>

Tanulmányai („Hogyan lettem fizikus?”)

A budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt, ahol egy osztályba járt Neumann Jánossal. Két neves pedagógus is tanította, Rátz László és Mikola Sándor. 17 éves korában a következő párbeszéd zajlott le közte és az édesapja között: ”Apám megkérdezte: mi akarok lenni, amikor felnövök. Egy kis gondolkodás után bevallottam: Jó Apám, ha őszinte vagyok, bevallom, tudományos pályára szeretnék lépni, és ha lehet, fizikus szeretnék lenni. Jó apám azt hiszem várta ezt a választ és megkérdezte: Fiam, mit gondolsz, hány fizikai alkalmazott él az országunkban? Megint egy kis gondolkodás után, úgy éreztem, azt kell mondanom "Négy". Erre apám megkérdezte: Gondolod, megkapod a négy állás egyikét? Így elhatároztuk, hogy ha tanulni megyek továbbra is, nem a fizikusi, hanem a vegyészmérnöki pályára készülök.”

Vegyészmérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte meg az 1920/21 tanévben. Hamarosan csalódnia kellett: egyrészt nem volt elragadtatva a színvonaltól, másrészt ekkor tombolt az ellenforradalom és kapott hivatalos alapot az antiszemitizmus Magyarországon. 1921. tanévtől a berlini Technische Hochschuléban folytatta. Harmadéves korában kezdett járni a Kaiser Wilhelm Institut fizikai szemináriumára, ott ismerhette meg Einsteint, Planckot, von Lauét és a modern fizika többi meghatározó személyiségét. 1925-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, a Molekulák képződése és szétesése című disszertációját Polányi Mihály professzor vezetése mellett készítette el, és eredményeit mesterével együtt publikálta a Zeitschrift für Physikben.

<< Előző oldal

Következő oldal >>

Út a Nobel-díjig

Az 1920-as évek végén, bár Einstein helytelenítette, beleásta magát a kvantummechanika rejtelmeibe. 1931-ben publikálta Csoportelmélet módszer a kvantummechanikában című művét, amely egy ma is használatos eszközt adott az elméleti fizikának. A II. világháború idején Amerikába menekült, és életének jelentős részét ott élte le, de így gondolt Magyarországra: „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai, az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban.”.

Miután 1933-ban eldöntötte, hogy végleg Amerikában marad, figyelme az új tudomány, az atommagfizika felé fordult. Az új terület előfutáraként felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó "mágikus számokat".

Egyesítve magában a vegyészt és a fizikust, Wigner úttörő szerepet vállalt a plutónium-gyártás megteremtésében. Ő számította ki és tervezte meg a világ első atomreaktorát, és ő tervezte az első vízhűtéses atomreaktorokat is. Ő javasolta először, hogy a biztonság érdekében a neutronok lassítására szintén vizet használjanak. A világ atomerőműveinek döntő többsége ma is ezen az elven működik. 37 szabadalmával igen aktívan vett részt a reaktorok fejlesztésében, őt tartják a világ első reaktormérnökének.

1963-ban elnyeri a fizikai Nobel-díjat „az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, főként az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén”. December 12-én veszi át a díjat a svéd királytól és tartja meg „Események, természettörvények és invariancia-elvek” című Nobel-előadását. Elismerte, hogy sohasem gondolta volna, hogy ez megtörténhet: „Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.”

<< Előző oldal

Következő oldal >>

Egy szelíd ember

Kortársai visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Wigner Jenő rendkívül szerény ember volt, ezt igazolják a következő anekdoták:

„Wigner gépkocsiját vezette Princetonban, amikor a mellékutcából hirtelen teljesen szabálytalanul egy másik kocsi vágott elébe - alig tudta kivédeni a balesetet. Ekkor felkiáltott: - Menj a pokolba - majd hozzátette -, kérlek szépen!”

„Egy alkalommal előadásának végén a hallgatóság egyik tagja jelentkezett, hogy feltegyen egy kérdést. Miután meghallgatta, csak ennyit válaszolt: "A nevem Mr. Wigner." A kérdező meglepetten megismételte a kérdését. Ugyanazt a választ kapta: "A nevem Mr. Wigner." Végül valakinek sikerült feloldania a patthelyzetet azzal, hogy rámutatott, Wigner egyszerűen zavarban volt, mert nem tudta a hallgató nevét. Túl udvarias volt ahhoz, hogy megkérdezze, így bemutatkozott, annak reményében, hogy megtudhatja.”

„Egyszer fiatalemberként a füvön feküdt egy városi uszodában Göttingenben, a német csillagász Heckmannal. Heckman látta, hogy a hangyák felmásztak Wigner jobb lábára és megcsípték. Erre megkérdezte tőle, hogy miért nem öli meg a hangyákat. – Mert nem tudom, melyik volt – válaszolta.”

<< Előző oldal

Következő oldal >>

Emlékezete

Wigner Jenő nevét ma is több intézmény, verseny és rangos díj viseli.

A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet összeolvadásával jött létre 2012-ben. A kutatóközpont két intézete az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet.

A Wigner Jenő-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság hozta létre 1999. június 22-én.A kitüntetést olyan szakemberek, kutatók kaphatják, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén tevékenységükkel maradandót alkottak.

<< Előző oldal


Írta:
Gyökös Réka
Nyáry Anna

Forrás:
http://www.omikk.bme.hu
http://wigner.mta.hu/
http://hu.wikipedia.org/
http://nuklearis.hu/